Mint említettem, a lapok befoglaló méreteit nem tudom otthon kivágni, mert nincs gyalugépem sajnos. De az asztalos megcsinálta, hét új hasáb készült el, melyek így készen állnak a hangolásra, azaz az alsó bevágás kialakítására. Ha ez megvan, akkor már majdnem az egész 2-es oktáv rendelkezésemre fog állni. Hamarosan hozzáláthatok valami provizórikus keret megszerkesztéséhez is.
Középiskolai tanulmányaim halványuló emlékei között néha találok olyasmit is, ami hasznomra válik a marimba projekt kapcsán. Ilyenképpen találtam vissza a hangolási rendszerek elfeledett témakörére. Már első hallásra lenyűgözött, amikor arról hallottam, hogy az ókor jeles természettudósa, Püthagorasz zenei hangolási rendszert határozott meg és jelezte is ennek egy érdekes „hibáját”. Continue reading »
Jelezve, hogy a marimba blog közel egy éves hallgatás után hamvaiból feltámad, rámutatva ezzel arra, hogy a szervezkedés, ötletelés a háttérben cseppet sem hagyott alább, csupán a blog írása szünetelt, következzen most egy motiváló videó. A napokban felfigyeltem a youtube-on egy videóra, melynek címe “Crafting your marimba”. Benne profi asztalosmunkát láthatunk, könnyed kézzel dolgozó mester előadásában. Bár a videó egy percnél többet nem áldoz a marimbakészítés leghosszadalmasabb és egyben legkritikusabb, legtöbb szakértelmet és műszert igénylő lépéséről, a hangolásról, azért jó látni azt a szép munkát, amit a mester a marimba állvány elkészítésekor alkalmaz. Rengeteg olyan trükköt lestem el, amit magamtól kikísérletezni hosszadalmas lett volna. Continue reading »
Ebben a cikkben azokat a szoftvereket gyűjtöttem össze, melyeket hasznosnak találtam a marimbaprojekt szempontjából. Continue reading »
Bár az időnként átnézetlen, hibás nyelvezetű, félrevezető témaválasztású és felületes cikkek az internetes sajtóban már elvették a kedvem ezektől a hírforrásoktól, most kellemeset csalódtam. Néha értékelhetőt is létrehozhat egy ilyen portál. Az [origo] egy videócikk sorozatot készít, a videókat Horváth Nóra jegyzi. Continue reading »
Egy szerencsés szőnyegvásárlás nekem két hatalmas rezonátort termett. A szőnyegek a raktárban kemény karton hengerekre csavarva álltak, a hengereket elkérték nekem, hogy kipróbálhassam, működnek-e a rezonátorok. Continue reading »
A hangolás elméleti bevezetőjének folytatásaként most egy egyel összetettebb esetről fogok írni, ha már a longitudinális esetet kiveséztük. A marimba lapon két lyukat alakítanak ki, melyekbe szálat fűznek. Ez egy rugalmas alátámasztást jelent, közben a lapvégek szabadon hajolhatnak. A verővel játék közben a lap közepét ütjük, melytől az függőleges irányú rezgésbe jön. Ennek a mozgásnak jó leírását adja a lap transzverzális rezgéseinek elmélete, amit most vázlatosan ismertetni fogok. Continue reading »
Korábban említettem az előadást, melyet a szakom Szeminárium AF03 tárgya keretében állítottam össze. Hallgatótársaimnak a Kísérleti Fizika I. – II. és kis részben az Elméleti Fizika I. – II. tantárgyak anyagára alapozva bevezettem néhány alapfogalmat, és bemutattam egy analitikus megoldást a hangolatlan lap (homogén, izotróp téglatest forma) sajátrezgéseinek felírására. Főként két forrásra támaszkodtam: LaFavre beszámolójára [1], mely inkább kvalitatíve foglalkozik a témakörrel, és a BME Villamosmérnöki Karán oktatott Hangszerek Fizikája című tantárgy remek, igényes előadásvázlatára [7]. Continue reading »
Talán egy éve történt, hogy körbejártam a városban, marimbát keresve. Spektrumokra volt szükségem, hogy megnézzem, jó-e a mérési módszerem és eszközeim, helyesek-e az elképzeléseim, melyeket mindaddig csak elméletre alapoztam. Laptoppal, fülhallgatóval, mikrofonnal és remek szoftverekkel felszerelve sokfelé jártam a városban. Benéztem zeneműboltokba, hangszerboltokba, hangszerépítő műhelyekbe, sőt, egy asztalos műhyelben is jártam, hátha foglalkoznak ilyesmivel. Marimbát sehol sem találtam, de nem adtam fel. Continue reading »
Eddig még nem írtam arról, hogy hogyan választottam meg a lapok befoglaló méreteit. Nos, itt némileg ismét LaFavre [1] igényes írására támaszkodtam, ő ugyanis megadta saját marimbájának adatait. Vannak közelítő képletek, melyek segítségével könnyű dolgozni. Nekem azonban mind a LaFavre által megadott méretektől, mind a képletektől el kellett rugaszkodnom, mert nem éppen szokásos faanyagot választottam. Continue reading »
A blog indításakor jeleztem, hogy készítéskor priorítás — a minőséggel körülbelül egy súlyban — a költségminimalizálás. Ennek megfelelően igénytelen, de működő marimba verőket készítettem.
A marimba lapok hangolásának jellegzetessége, hogy ha az alaphang frekvenciáját egységnyinek tekintjük, akkor ehhez képest 4-szeres, illetve 10-szeres frekvenciára vannak beállítva a lap transzverzális (azaz függőleges síkban hullámzó) rezgésének felharmonikusai. A 4-szeres arány két oktáv, a 10-szeres arány pedig három oktáv és egy nagy terc hangközt jelent. A marimba sajátos hangjának másik fő oka az, hogy a lapok hangjait rezonátorokkal erősítjük. Continue reading »
Hú ez nehéz volt. A lap nagyon nagy, átfúrni sem tudtam rendesen. A 6.0-s fúrószárak mind rövidebbek voltak, mint a lapom. Egy 7.0-s szárral majdnem átértem ezt a szélességet, úgyhogy emellett döntöttem. Végül is ott, ahol a lyuk van a lapon, elvileg csak nagyon kicsit elmozdulások vannak, a lap ezeken a helyeken csak kicsit tér ki rezgés közben, és a deformáció is nagyon kicsi itt. Így szinte mindegy, hogy mennyire bénázom el a lyuk kifúrását. Ezt a mai hangolás sikere is bizonyítja.
Ez a videó rávilágít, hogy elég nagy ez a vállalás, de arra is, hogy érdemes nekimenni. A videón az is jól látszik, hogy hogyan kell kinéznie egy profi marimbának. Chopin:
Ez pedig Bach.
Nemrég küldtem egy lelkes és roppant hízelgő levelet a Man Man együttes címére abban a reményben, hogy megdobnak néhány kottával. Hízelgésem, bár haszon reményében tettem, mégis őszinte volt. Ez az együttes igazán szerethető a sokhangszeres könnyűzenei csapatok között. Amit játszanak, az okos és könnyed. Ritka kombináció!
Levelemre kurta-furcsa válasz érkezett. Continue reading »
Az F2-es lap némi nehézséget okozott, mert mire az alaphangot a lap közepének szűkítésével helyére mélyítem, a felhangok már túlságosan leszálltak volna. Alkalmaztam a LaFavre [1] által is ajánlott sarokbevágást. Így a lap két végén levő tömegből úgy lehet eltávolítani, hogy az a rezonáns módusok duzzadóhelyeit nem érinti – azoknak ugyanis ekkor változna a merevsége. Tehát a merevség állandó, de kisebb a tömeg, amiből a frekvenciák növekedése következik. A végeredmény tehát az, hogy minden módus magasabb lesz. Continue reading »
Az egyetemen kötelező tárgyam a Szeminárium AF3, aminek keretében előadást tartottam. A téma: mi más, mint a marimba. Az előadáson az alábbi témakörök kerültek szóba:
Az előadás itt megtekinthető. Continue reading »
Ennek az együttesnek illik utánanéznie azoknak, akik szeretik a marimba hangját.
Ízelítő:
A blogfejléc képének ezt a hullámzó grafikont állítottam be (lásd a lap tetején) . Mi lehet ez? Aki nem tudja megfejteni, az olvasson tovább! Continue reading »
Egy jól eltalált szám igazán kedvelhető marimba betéttel: Sia: Breathe Me (Four Tet Remix). Itt egy tab hozzá: http://www.911tabs.com/link/?6823822 . Az eredeti számban még gitáron játszandó, amit a Four Tet remixben marimba szólamra cseréltek le. Nem kicsit javít a szám hangulatán.
Jól mutatja, hogy egy egyszerű marimba szólam is nagyon feldobhat egy számot.